Az eredeti író által ajánlott zene

Cassie a falnak támaszkodva állt egy puncsos pohárral a kezében, és aprókat kortyolgatott belőle, miközben figyelte a tömeget. Nézte, ahogy táncolnak, ahogy felszabadultan nevetnek.

- Cassie! – Diana hangja áttörte a hangos zenét. Ő is a táncparketten ropta a többiekkel, és úgy tűnt, a lány nevét csak úgy odavetette. – MIÉRT NEM JÖSSZ TÁNCOLNI? – A hangja még hangosabbá vált, egy igazi ordítást produkált ki Dianából a hangzavar, ami az egész Csónakházat eluralta.

Cassie szégyenlősen megvonta a vállát. Nem volt a legjobb táncos, és még a szülinapján sem érzett semmi késztetést arra, hogy a többi diák közé lépjen, és a zene ütemére kezdjen el mozogni. Más biztosan így cselekedett volna a szülinapján.

- Egy puncsos szünetet tartok – felelte. Ez volt a legmeggyőzőbb válasz, amit ki tudott nyögni. Felmutatta Dianának az poharat, majd egy nagyot kortyolt belőle bizonyításképp.

- Cassie, – jött közelebb, így már nem kellett mindent túlüvőltenie – ez a te szülinapod, jól kéne magad érezned! Gyere, és táncolj úgy, mintha nem lenne holnap! – Diana a magasba emelte a jobb karját, és egy hatalmasat kurjantott, majd a nagy lendülettől megbotlott a saját lábába, és előre zuhant, de Cassie még idejében elkapta, és lábraállította.

- Nem kéne leülnöd? – kérdezte Cassie nyugtalanul, miközben a lány felé fordult. Diana csak hátravette a fejét, és egy nagyot kacagott. Ezúttal térdre rogyott.

- Nem – felállt, majd megpöckölte Cassie orrát. – Dehogy, te kis butus!

Adam is megjelent. Szorosan hozzásimult Diana derekához a keze, majd belecsókolt a nyakába. – Szükségem van rád a táncparketten – súgta. Diana hátrafordult, és szinte letámadta Adam ajkait, aki a tömeg felé kezdte el húzni, miközben csókolta.

- Majd később találkozunk, Cassie – kiáltotta még hátra gyorsan Diana, majd eltűnt a diákok tömkelegében.

- Rendben – mormogta magának, miközben a többieket nézte. Éppen újabb kortyot akart inni a puncsból, amikor egy srác elhalad előtte, és ez elterelte a figyelmét.

Fekete haja volt, és mély, türkizkékes szeme. Leginkább az égen cikázó villámokhoz tudta volna hasonlítani.

- Te vagy Cassie, jól tudom? – kérdezte.

- Ö… igen – mosolygott a lány.

- Én David vagyok. Jó ez a buli – húzodott neki is mosolyra a szája, majd kinyújtotta a kezét, ami Cassie megrázott.

- Köszi. Örülök, hogy tetszik. – Cassie felvonta a szemöldökét. Nem volt benne biztos, hogy okos ötlet egy tök ismeretlen sráccal beszélnie, mivel nem rég szakított a barátjával, Jake Armstronggal.

- Tudom, hogy ez nagyon furán fog hangzani, de megláttálak, hogy itt állsz egymagadban, és gondoltam, idejövök, hogy felkérjelek táncolni, és hogy ne érezd magad olyan egyedül a születésnapodon – mosolygott. Aranyos és kedves volt ez a mosoly, teljesen másféle, mint az a vigyorgás, amit már megszokott. Talán egy kis tánc nem árt.

- Menjünk. – Letette a puncsos poharat a legközelebbi asztalra, majd megfogta David kezét.

A fiú maga mögött vezette addig, míg a tömegbe nem értek. Belekapaszkodott a vállába, majd óvatosan ide-oda lépkedtek. Cassie tényleg nem volt a legjobb táncos, kiverte a víz, ahányszor úgy érezte elcsúszik a magas sarkú cipőjében, amit Melissa és Faye erőltetett rá, és utálta őket ezért.

Próbálta figyelmen kívül hagyni azt, hogy David még mindig azzal az édes mosollyal vizslatja, hol az arcát járja be a tekintetével, hogy a ruháját, ami elég kihívónak tűnhetett. A fehér, mélyen dekoltázsolt blúz rásímult a testére, hátul pedig apró fűzők takarták csak el a hátát, és a gerince ívét. A farmert kínszenvedés volt felhúznia magára, és még mindig szorította egy kicsit a csípőjét, de Melissának igaza volt: a feneke tényleg formás volt benne. Megfelelő öltözék – idézte vissza Faye szavait.

Egy gyorsabb szám következett, így David megfordította Cassie-t, így már nem áltak egymással szemben. A fiú óvatosan megfogta a derekát, majd a ritmusra kezdett el mozogni, és ezzel az érintéssel a lányt is mozgásra kényszerítette. Cassie idegesen felnevetett, de aztán eldöntötte, hogy hagyja magát. Nem is ment olyan nehezen.

Cassie mozdulatai egyre merészebbé váltak, nem érezte többé, hogy irányítják. Most ő volt a főnök, és nem is értette, hogy miért tiltakozott eleinte a tánc ellen, hisz’ jó móka. Behunyta a szemét, és megpróbált csak arra koncentrálni, hogy mennyire jól esnek neki David érintései a derekán, de Jake emléke egyfolytában betőrt a tudatába. Cassie az ajkába harapott, de a gondolatok ellenében is folytatta a csipője mozgását.

Valószínűleg bőrkabátot vett volna fel erre az estére. Igen, biztosan, mindig az van rajta, ami rosszfiússá teszi őt, kalandoztak el a gondolatai. A mogyoróbarna szemei csak úgy szívnák magukba Cassie csodálatos arcát, ragyogó mosolyát. A koszos szőke haját kissé talán felzselézte volna, de csak annyira, hogy a tapintása puha maradjon, arra várva, hogy valakinek a keze lágyan beletúrhasson csók közben.

Erősen megrázta a fejét, hogy elhessegesse a gondolatait, és visszatérjen a való világba. Lassan felnyitotta a szemét, és amikor meglátta, hogy Jake előtte áll, ijedtében egy aprót sikkantott, de hangos zenétől még ő maga sem hallhatta. Jake először őt bámulta, majd ráemelte a tekintetét Davidre, mire Cassie abbahagyta a táncot, és kiszabadult a fiú szorításából.

- Nem bánod, ha ellopom a partneredet egy táncra? – kérdezte Jake. David nem úgy nézett ki, mint akinek ínyére lenne a dolog, de aztán csak bólintott és tovább állt.

Cassie szíve kihagyott egy pillanatra, amikor Jake magához rántotta, majd mélyen a szemébe nézett.

- Máris találtál magadnak egy új barátot? – vigyorgott.

- És ha igen? – A lány átkarolta a nyakát, ezzel közelebb húzva magához, Jake pedig gyengéden a derekára helyezte a kezeit.

- Akkor valószínűleg tönkreteszem a születésnapodat. De az exeknek ez a szokása, nem? – nevetett.

Pár órával később…

Szinte berobbantak Jake házába, maguk mögött nyitva hagyva az ajtót, és egy pillanatra sem szakadtak el egymás ajkától. Csupán akkor keletkezett köztük egy szakadéknak tűnő űr, amikor Jake a kabátját hámozta le magáról, s durván a padlóra dobta, majd a lábával becsapta a bejárati ajtót. Felkapta Cassie-t, aki automatikusan a csipője köré kulcsolta a lábát, majd a falnak szorította.

Soha nem tudtak elszakadni egymástól. Mindig volt pár értelmetlen vitájuk, ami nagy veszekedéssé fajult, mert mindketten túl önfejűek voltak ahhoz, hogy a másiknak adjanak igazat. Néha seggfej volt vele Jake, néha félékenykedett. De tudott édes, önzetlen és hűséges is lenni.

- Van egy meglepetésem számodra. – Lehajolt a lányhoz, és egy hosszú csókot nyomott az ajkára. – Van egy meglepetésem, hiszen születésnapod van, és azt fogunk csinálni, amit csak akarsz, egy feltétellel.

- Mi lenne az? – kérdezte érzéki hangon, miközben megpróbálta szabályozni a légzését.

- Magadon kell tartanod a ruhádat. – A keze ennek ellenére Cassie combaji közé csúsztak, és centiről-centire haladt, amitől a lány egyre izgatottábbá vált. A kellemes bizsergés az egész testét elöntötte.

- Szerinted képesek leszünk erre? – búgta, majd felnézett Jake-re a szempillái közül, hogy lássa, milyen hatást ért el ezzel a mondattal.

Jake nagyot nyelt. – Találunk rá megoldást.

- Legyen – vigyorgott. – Na, hol van a meglepetésem? – Előre dőlt, hogy újra az ajkain érezhesse Jake forró csókját, de a fiú elhúzódott előle.

- Hunyd le a szemed – suttogta a lány ajkába. – Ne less!

Cassie még látta, hogy a konyha felé indul, de aztán becsukta a szemét. Türelemmel várta, hogy mikor tér már vissza, és nem lesett, ahogy azt Jake kérte. Csak várt, hosszú percekig, de a fiú nem került elő. Mi tart neki ilyen sokáig?

- Jake, kinyithatom már a szemem? – kérdezte. Nem érkezett válasz. – Jake!

Kicsit aggódott, hogy nem válaszolt neki, és már magában el is döntötte, hogy kinyitja a szemét, de akkor meghallotta a fiú lépteit.

- Most már kinyithatod – szólalt meg a nyugodt, rekedtes hangján.

Cassie hagyta, hogy lehulljanak a kezei az arcáról, majd kinyitotta a szemeit. Az álla a padlón landolt.

- Boldog születésnapot, Cassie. Remélem, tetszik a meglepetés!

Teljesen beszédképtelenné vált. Jake anyaszült meztelenül álldogált előtte! Csupán egy torta takarta el, ott lent, amin pontosan tizenhét gyertya égett fényesen, sárgássá változtatva ezzel a fiú bőrét. Végül egy huncut mosoly ült ki Cassie arcára.

- Gyere ide, és kívánj valamit!

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés